Ó, azok a csöpp kis rugdalózók, amikor a kezünkbe kerülnek...! El sem hisszük, hogy volt ekkora az a gyermek!

Én személy szerint , ha olyan üzletben járok, ahol ilyesmit is árulnak, mindig elsétálok a babaruhák mellett. Megtapogatom őket és gyönyörködöm bennük. Kamasz korom óta terveztem, hogy anyuka leszek és egyszer sok gyerekem lesz. :)  Hát, úgy is lett!

Négy gyermekem született, de valójában nyolcgyermekes anyuka vagyok. Hiszem, hogy Ők négyen, akiknek nem adatott meg, hogy megszülethessenek, most is várják, hogy egyszer találkoznak majd az anyukájukkal. Valószínűleg, innen ered a kisbabákhoz való túlzottan kötődő viszonyom. Nagyon szeretnék újra babázni (bár még lehetséges lenne), de nagy eséllyel ezt majd csak az unokáimmal tehetem. (De ki tudja? A remény él!)

Biztos vagyok benne, hogy az ici-pici ruhácskák közül mindenki elteszi emlékbe a legkedvesebb darabokat, gondosan becsomagolva, hogy aztán időről időre elővehesse a család és megtapogathassa, emlékezzen. A többi ruhával viszont mi lesz? Hiszen még mindig rengeteg van a szekrényben, amit

> kapunk

> örökölünk

> veszünk, mert látunk egy ultra cuki darabot...

 

 

Emellett folyamatos az utánpótlás, hiszen 2-3 havonta cserélni kell az egész gardróbot.

Nagyon sok lehetőség van arra, hogy hasznosítsuk, vagy jó helyet találjunk nekik:

1. Eladjuk, így az árát tudjuk visszafordítani a következő darabokra.

2. Odaadjuk a családban vagy baráti körben született babáknak.

3. Felajánljuk adományként egy szervezetnek, akik tudják, hol van a legjobb helyük.

De a legjobb, ha tudatosan és nem intuitív módon vásárolunk, hiszen a textilipar nem a legjobb barátja a környezetünknek.

Mihez kezdhetünk még velük?

Néhány számunkra kedves darabot tovább használhatunk, mégpedig EMLÉKTAKARÓ formájában. A kinőtt ruhácskákat felszabdalva mintaként, vagy egyben is felhasználhatjuk. Én a darabokat szoktam használni, mert sokkal visszafogottabb az eredmény, de funkcióját nem veszíti el. Többnyire zászlósat készítek, de megsúgom, bármilyen applikált minta vagy patchwork készíthető belőlük. Sőt! Nem is kell, hogy takaró legyen. Lehet párna, plüssállat vagy falvédő is. És ha ez mind nem elég, hogy még személyesebb legyen, nevet is hímzek rá.

Így varázsolok új, még évekig használható emléket az babakor egy szeletéből. Az emlékezés persze, főként a családnak fontos, míg kicsi a gyermek, csak azt tudja, hogy az ő ruhácskái voltak, de ahogy idősödik, egyre nagyobb értékké válik számára is a takarója.

A rendelés menete:

1. Messengeren, e-mailben vagy telefonon megkeresel és megbeszéljöóük, mi az elképzelés.

2. Árat számolok a megbeszéltek alapján.

3. Előleget kérek, hogy mindketten elköteleződjünk.

3. Ha elfogadod, elküldöd nekem Foxpost-tal a ruhácskákat.

4. Küldök néhány munkaközi fotót, hogy lásd, milyen lesz a végeredmény.

5. Ha készen van, küldöm a teljes takaróról a képet és a maradék összegről a díjbekérőt.

6. Feladom a csomagot és nagyon-nagyon várom, hogy visszajelezz és fotót küldj nekem! :)